A mentő változatú Nysa 522 karosszériája nagyjából megegyezett a mikrobuszokéval (522 M), azonban hátul kétfelé nyíló ajtóval szaerelték őket. Külső megjelenésében ezen kívül a különleges mentőautó-felszerelés (villogók, motoros sziréna vagy egyéb hangsugárzó, keresőlámpa a vezeőoldali szélvédő felső sarkánál, Zelmot ködlámpák) és a "tejüvegek" (melyek valójában belülről ragasztott fóliával készültek) különböztették meg az alap változatú járműtől. A belső tér teljesen a mentési feladatoknak megfelelően lett kiképezve, a vezető jobbján egy kerekes, kivehető székkel, hátul bal oldalt egy hordággyal, ettől jobbra két másik üléssel, illetve a hordágy előtt egy a kocsi középvonala felé néző üléssel. Az ágy fölött egy összecsukható hordágy is el lett helyezve. A sofőr háta mögött egy vékony "falat" építettek be a padlótól a tetőig, mely kissé elkülönítette a vezetőülést a hátsó tértől. Különféle rekeszeket is elhelyeztek a járműben az orvosi felszerelés számára, például a hordágytól jobbra lévő első ülés alatt. A Nysa 522 S Magyarországra, az Országos Mentőszolgálathoz érkezett változatait ilyen módon szerelték fel, ám ettől különböző felszereltségű / kialakítású mentőjárművek is léteztek. A Nysa 521ből és az előtte készült modellekből kilakított mentőautók például ettől eltérő kialakításúak és felszereltségűek voltak. Különösen jól felszerelt mentőautó volt a Lengyelországban alkalmazott Nysa 522 R, amiről később külön bejegyzés fog szólni.
Nysa 522 R
Magyar Nysa mentőautó belső tere: jól megfigyelhető a hordágy mögött a hátsó sarokban az oxigénpalackok tartója, valamint beteg "fejénél" lévő összecsukható ülés.
Nos, a "tejüveg" valóban tejüveg volt. Homokfújták, hogy matt legyen. A fólia a kilencvenes évek terméke.
VálaszTörlés